Gerincferdülés, vagy másnéven scoliosis jelentkezhet valamilyen veleszületett betegség, vagy rendellenesség tüneteként, ilyen esetekben strukturális gerincferdülésről beszélünk - magyarázza dr. Bányai Tamás ortopédus, az Oxygen Medical sportorvosa.

Másik típusa a funkcionális gerincferdülés, mely általában mozgásszegény életmód, egész napos tanulás következményeként jelentkezik, de okozhatják pszichés problémák, fájdalom miatti kímélő tartás, végtaghossz különbség kompenzációja is.

A gerincferdülés ezen típusa általában lányokon jelentkezik, a pubertás megjelenésével. Harmadik megjelenési formája, az ún. idiopathiás scoliosis: ismeretlen eredetű, melyet részben genetikai hajlam, rendellenes növekedés, kötőszöveti eltérések jellemeznek.

A gerincferdülés ezen formája szintén lányoknál fordul elő gyakrabban, típusától függően jelentkezhet 3 éves kor előtt, 3-10 éves korban, vagy a pubertás idején.

Családi halmozódás esetén, a gyermek születésétől fogva szoros ortopédiai nyomonkövetés szükséges. Kiemelten fontos a gyermekorvos, védőnő, az óvodai és iskolai gondozók szerepe is az elváltozások korai felismerésében. Szülőként is érdemes otthon, havonta ellenőrizni a gyermek tartását, járását. Lépésről-lépésre vizsgáljuk át a gyermek hátát, így könnyen észrevehetjük a kisebb eltéréseket is:

• Első lépésként a gyerek előrehajol és a szülő végighúzza a kezét a gyermek gerincén: észlel, lát-e, tapint-e bármilyen elváltozást?
• Figyeljünk arra is, hogy előrehajláskor vagy álló helyzetben kiemelkedik-e jobban a hát síkjából az egyik lapocka, mint a másik?
• Vizsgáljuk meg, hogy álló helyzetben a vállak egyformán, egy magasságban állnak-e.
• Figyelmeztető jel lehet, ha a derék, csípő és kar által határolt ív (törzs-kar háromszög) kifejezettebb, nagyobb az egyik oldalon.  Sok esetben a tartós hátfájdalom, a hanyag tartás és a csökkent fizikai teljesítőképesség is utalhat gerincferdülésre.

A strukturális scoliosis rendszeres ortopédiai kezelést tesz szükségessé.

Ez lehet fizioterápia, fűző, súlyosabb esetben műtét. Megelőzésről tehát funkcionális gerincferdülés esetében beszélhetünk.

A funkcionális scoliosis kialakulására különösen hajlamosít a mozgásszegény életmód. Ha a hosszú, iskolapadban töltött idő otthon is a számítógép, vagy a televízió előtti ücsörgéssel folytatódik, akkor hosszú távon felbomlik az egyensúly a gerinc passzív (csont, ízület) és aktív (izmok) elemei között. A megelőzésben tehát fontos szerepe van a rendszeres mozgásnak, a hátizomzat erősítésének.

Általános iskolában, a 4.-5. osztály környékén érdemes elkezdeni a rendszeres sportolást. Válasszunk olyan sportágat, amelyet a gyermek szívesen végez. A hátizomzat erősítése szempontjából a legjobb választás az úszás.

Ha aszimmetrikus sportot választunk, mint például a tenisz, mely jellemzően az egyik oldalon jobban erősíti az izmokat, akkor is érdemes kiegészítenünk a sportolást úszással, melynek segítségével az izomzat erősödése egyensúlyba hozható.

A kornak megfelelő edzettségi állapot és testsúly fenntartása csökkentheti a funkcionális gerincferdülés előfordulását.