A kisugárzás a fontos. Amikor a nő szeméből sugárzik az öröm, a magabiztosság, a nőiesség, a szexualitás. Szóval öröm é bódottá, viszont ahhoz, hogy egy ember kiegyensúlyozott legyen két dolog szükséges. A testi és a lelki béke. Az a tapasztalatom, hogy a legtöbb nő nagyon ritkán van jóban magával. Nem szeretik, szégyellik saját testüket. Emiatt aztán stresszelnek, görcsölnek. Nem csak saját maguknak rossz ez, párjuk is ugyanúgy szenved miatta, ha egyáltalán van, aki ezt el tudja viselni.. Mert érdekes dolog úgy boldoggá tenni valakit, hogy ő maga nem az. Az állandó görcsölés, önsanyargatás kihat a nő kisugárzására. Éppenséggel nem lesz valami sugárzó.. Hiába is fekszik le minden héten más pasassal, hiába is vesz fel magas sarkút és dicséri mindenki a lábát, akkor is azt fogja gondolni, hogy öreg / dagadt / sovány / ronda. Az egy dolog, hogy ezt csak ő látja így, meg az is, hogy minden második csávó meghúzná, amíg nincs kibékülve magával, addig csupán a „jó nő” ki tudja hányadik ócska szerepét fogja eljátszani. A nagyközönségnek lehet színészkedni, de otthon a tükör előtt nem lesz kinek játszani…
 
Szokták mondani, hogy a szépség belülről fakad. Ez teljesen igaz. Mennyire máshogy néz ki ugyanaz a nő, szakítás után, mint boldog párkapcsolatban? Depisen, vagy boldogan? Megváltozik még a külseje is, kivirul. Na, ez a fontos. Egyébként az, hogy valaki elfogadja-e magát, az nem csak a külsőre vonatkozik. Hiszen, ha lelkileg nincs a topon, akkor az egész nem ér semmit. Nem akarom ezt részletezni, ezer olyan dolog van, ami miatt az ember rosszul érzi magát, és amitől kifelé nem mutat semmi vonzót. Amíg ezek a dolgok nincsenek rendesen helyrerakva, lezárva, addig NŐ-ről még nem beszélhetünk. Sokan abban a tévhitben élnek, hogyha van mellettük egy társ, egy férfi, akivel biztonságban érzik magukat, akkor mellettük lehetnek igazán nők. Aztán egy idő után csak rájönnek, hogy a két dolognak semmi köze egymáshoz. Egy igazi nő, férfi nélkül is nő, illetve, ha van párja, akkor sem miatta érzi magát nőnek.

Nem akarok képmutatónak tűnni, a férfiak nagy részét nem érdekli, hogy a nő igazából nő-e. Azokról beszélek, akiknek nem céljuk a komoly párkapcsolat. Ha a csajnak szép a melle, jó a segge, akkor már baszható. Ilyenkor senkit nem érdekel, hogy jóban van-e magával, csillog-e a szeme az örömtől. Ahhoz, hogy szexpartnert találjon valaki, nem kell sok minden, nincsenek túl nagy elvárások sem. Az már egy más kérdés, hogy meddig működik a férfiról férfira dolog, meddig ad pluszt. Egyébként is, teljesen mindegy, hogy a férfiak mit hisznek, lényegtelen. Ahogy a nőiességben a férfiaknak nincs szerepük, úgy nem is miattuk kell, hogy valaki NŐ-nek érezze magát. Biztos vagyok abban, hogy egy teljesen átlagos külsejű, de kiegyensúlyozott nő, akinek olyan a kisugárzása, hogy az ember nem tudja le venni róla szemét, előbb fog boldog párkapcsolatban élni, mint a bombázó színésznő, aki úgy érzi, hogy mindig csak kihasználják őt…
Természetesen a férfiakat könnyebben le lehet venni a lábukról, ha valaki igazán jó nő, de nem hiszem, hogy ez lenne a leginkább motiváló tényező.. Az már egy más kérdés, hogyha ügyesen palástolja belső nyűglődését, akkor tényleg elhisszük neki, de ettől még nem lesz boldog, és addig, amíg nem boldog, csak eljátssza a nagybetűs NŐ szerepét…